Díszlettervező

”… a színházi díszlettervező feladata az, hogy ha a színháznak temploma van, oltárt készítsen hozzá, ha pedig csak oltára van, építsen hozzá templomot.”

(Varga Mátyás)

Ha megpróbálnánk összefoglalni mi szükséges ahhoz, hogy egy színdarab művészileg magas színvonalú és emellett sikeres legyen, elsőként valószínűleg a remek színészi alakításokat, a nagyszerű rendezést és természetesen magának a darabnak a kiválóságát említenénk meg. De mi kell ezen kívül ahhoz, hogy felejthetetlen produkció szülessen? Talán bele sem gondolunk, hogy milyen sok múlik a színdarabok és filmek szerves részét képező jelmezeken és díszleteken, holott egy rosszul megtervezett díszlet tönkreteheti az előadást. Egy jó díszlet azonban azon túl, hogy kellemes látványt nyújt, a színdarab hatását, hangulatát szolgálja, a színész játékára pedig inspiráló jelleggel hat. Gregor József mondta egyszer Varga Mátyás díszlettervezőnek: „ezek között a díszletek között egyszerűen muszáj jól énekelni”. Ahhoz azonban, hogy ilyen funkciójukat betöltő, művészi díszletek szülessenek, a tervezőnek jónéhány követelményt, elvárást figyelembe kell vennie. Elképzeléseit az egész munkafolyamat során egyeztetnie kell a produkció felelősével, azaz a rendezővel. Emellett természetesen igazodnia kell a színdarabhoz, saját korához és a produkció jellegéhez is, hogy hitelesen támassza alá a mű mondanivalóját. Sőt, a színészek igényeit, a mozgásteret, a színpadkép arányait és nem utolsó sorban a produkció anyagi kereteit is figyelembe kell vennie. A díszlettervező tervrajzai és utasításai alapján számos szakember pl. díszletmodellezők, díszletfestők, kellékesek készítik el, állítják össze, rögzítik a díszleteket, szerkezeteket, majd előadás után szétszedik azokat.

A díszlettervező nem csupán tervező, hanem olyan színházi ember, aki, festő, építész és szobrász is egy személyben, hiszen az érzéseket és gondolatokat kifejező színházi látványképek megtervezése és megépítése a képzőművészet egyéb ágainak ismeretét és alkalmazását is megköveteli. A változatossághoz és a megfelelő stílus kialakításához a tervezők minden darabnál más-más anyagokat, eszközöket, tereket, megvalósítási módokat használnak a megvilágított, vagy éppen festett háttereket át a plasztikus színpadépítésig.

A díszlettervezők munkája alkotó jellegű tevékenység, ami nagyfokú kreativitást, művészi érzéket és szakmai tudást igényel. A tehetség, a jó kézügyesség természetesen feltétele a szakmának. Emellett alapvető követelmény a jó szín- és formalátás, nagyságbecslés, térlátás és a magas szintű műveltség is. Díszlettervezés alapjait sokéves tanulás és gyakorlás során lehet elsajátítani. A tanulmányok első lépcsőfokát jelentheti a képző- és iparművészeti szakközépiskola, valamint számos tanfolyam elvégzése. Azonban e csodálatos művészeti szakma gyakorlását csupán az egyetemi képzettség megszerzése után lehet elkezdeni. Díszlettervezőket a Magyar Képzőművészeti Egyetem Látványtervező Tanszékén képeznek, ahová három szakaszos felvételi vizsgán való megfelelés után lehet bejutni. A képzés során az elméleti tárgyak mellett (pl. dramaturgia, viselettörténet, bútortörténet) a társművészetek világába (festészet, szobrászat, építészet) is betekintést nyernek a hallgatók. A gyakorlati, szakmai tárgyak elsajátítását (pl. színpadi,- televíziós,- jelmezkészítési,- világítási gyakorlatok) pedig neves rendezők és szakmai személyiségek is segítik.