Elektronikai műszerész

Különböző célú elektronikai eszközök tervezését, építését végzi kapcsolási és műhelyrajzok alapján. A készülékeket beméri, beszabályozza, karbantartja a rendeltetésszerű használatnak megfelelően. Felméri a  rendellenességeket, hibákat és kijavítja azokat.

Melyek a szakma fő tevékenységei?

Nehéz ezt röviden és érthetően összefoglalni a laikusok számára, hiszen aki nem járatos a műszaki dolgok világában annak a legtöbb dolog amit mi nap mint nap csinálunk, idegenül, érthetetlenül hangzik. Amikor megkapok egy feladatot, először megtervezem a munkát, és a munka során is a méréseknek, rajzoknak stb. megfelelően feljegyzéseket (műszaki adminisztrációt) és további rajzokat készítek (például arról, hogy merre futnak a kábelek, és hol kell azokat összekötni). Ez persze sok számolással, táblázat vagy éppen grafikon készítésével jár, de csak így tudok pontos munkát végezni. Igazából a tervezéstől egészen az üzembe helyezésig az összes részfolyamatot ismerni kell (alapanyagok, alkatrészek előkészítése, megmunkálása, szerelések, huzalozások, mérések stb.) és nem csupán az elektronikához kell érteni, hanem a mechanikus részeket is ismerni kell. Hozzánk fordulnak az emberek a fénymásolók, pénztárgépek stb. beüzemelése, karbantartása ügyében. De ha éppen zárlatos lesz valami, vagy elromlik, kikutatjuk a hiba forrását és megpróbáljuk megjavítani A szakmabeliek feladata a gyártott készülékek nyomtatott áramköri kártyáinak bemérése, vagy éppen egy műszer készítése (pl. riasztókészülék). Vannak olyan helyek is, például egy villamos erőműben, ahol folyamatos üzem van, ezért ott a műszerek, gépek állandóan felügyelni kell és biztosítani kell a karbantartásukat is.

Milyen anyagokkal dolgozik, milyen eszközöket alkalmaz?

Különböző fémek, huzalok, üvegszálas anyagok, nyomtatott áramköri lapok, csatlakozók, ellenállások, kondenzátorok, tekercsek, vezetékek, kábelek, transzformátorok, diódák, ellenállások, mérőműszerek, forrasztóanyagok, műszaki rajzok és leírások, képletgyűjtemények… és még hosszasan sorolhatnám.

Milyen a munkavégzés helye, időbeosztása, körülményei?

Főleg zárt térben, fűtött helyeken dolgozunk, de előfordulnak kinti munkák is. Legtöbbször ülve, vagy állva dolgozunk, de vannak olyan feladatok, amiket csak térdelve, vagy más kényelmetlen helyzetben lehet csak megoldani. Én és a legtöbb kollégám egy műszakban dolgozunk, de egy-egy nagyobb munkánál túlórát szoktunk vállalni. A feladatok nagy része olyan, amit egyedül, önállóan kell megoldani, de azért előfordul a csapatmunka is.

Jár-e a munka valamilyen megterheléssel?

Van némi kockázata ennek a szakmának (áramütés), de ha valaki odafigyelve dolgozik és betartja a biztonsági előírásokat, nincs miért izgulnia.

Milyen érdeklődésűek válasszák ezt a pályát?

Ez szinte magától értetődik. Annak a diáknak javaslom ezt a szakmát, aki szeret szerszámokkal, fémekkel, elektronikai készülékekkel dolgozni. Érdeklik a technikai feladatok, szeret számolni és az sem árt, ha mindehhez egy kis műszaki érzék is párosul.

Milyen képességek fontosak ehhez a szakmához?

Mindenekelőtt a pontosságot és a jó megfigyelőképességet emelném ki. A hibák okát meg kell találni, és hát mivel igen sok forrása lehet a bajnak, elkelnek a jó ötletek. Térlátás, egy kis logika és a matek is szükségeltetik ebben a szakmában. Az aprólékos munkához, finom műszerekhez pedig ügyes kezek kellenek.

Milyen iskolai végzettség szükséges a szakma műveléséhez?

Elektronikai műszerészeket a szakközépiskolákban képeznek, ahol megtanulhatnak rengeteg elméleti és gyakorlati ismeretet a szakmáról. Az érettségi után az iskolától függően még egy, vagy két évet kell a szakképzésben eltölteni, ahhoz, hogy jártasságot szerezzenek a diákok.