Melyek a szakma fő tevékenységei?
Én egy sokszínű munkát látok el, mert egy Kft.-ben dolgozom. Ha sorrendbe állítom a tevékenységeimet, akkor a legjellemzőbb az ajánlati írás. A megrendelő meghatározza, hogy mire kér megoldást és erre műszaki paraméterekkel meghatározott, kidolgozott ajánlatot kell adnunk, amely a költségeket is tartalmazza. Talán ez a legérdekesebb a munkámban, különösen, ha ezt pályázat formájában kell megtennünk, mert akkor az elnyert pályázat bizonyíték arra, hogy jó ajánlatot készítettem. Ezután kezdődik a tervezési szakasz, amelynek első részében a számítási feladatokat végzem, majd a tényleges tervrajz elkészítés következik, többnyire csak “skicceket” készítek, amit egyik kollégám részletrajzokkal egészít ki. Már a tervezési folyamatban is alkalmazunk ellenőri funkciókat, de sokszor magam ellenőrzöm a saját terveimet is. A tervrajz mellé a lebonyolításhoz szükséges anyagfelhasználást is elkészítem. Ma már a kivitelezést is folyamatosan felügyelem. Nagyon fontos, hogy ha eltérés van, pl. anyagban vagy helyszínben, nekem kell meghoznom azt a döntést, ami a tervtől való eltérést lehetővé teszi. Ez valódi kihívás sok esetben. Én valaha üzemi ember voltam, mint tervezőmérnök ott is lejártam a műhelybe és ellenőriztem a gyártást. A műszaki átadással fejeződik be a munkám és nagy ritkán, ha meghibásodás van, annak megoldásában is segítek.
A gépészmérnökökről elmondhatom, hogy általában alkalmasak a gépészeti berendezések tervezési, létrehozási és fejlesztési feladatainak ellátására, gépipari technológiai feladatok megoldására. Képesek a termelés és üzemeltetés magasabb szintű szervezési, fejlesztési és irányítási feladatainak ellátására. A gépészmérnöki végzettségű kollégáim egy része tudományos kutatóként dolgozik, illetve egy másik jelentős munkakör a szakértői vagy ellenőri tevékenység.
Milyen anyagokkal dolgozik, milyen eszközöket alkalmaz?
Munkám során a legfőbb eszközeim a papír és a ceruza, illetve a számítógép. Használok különböző mérőeszközöket is, de természetesen ismernem kell azokat az anyagokat is, amelyekből terveim megvalósulnak. Sok kézikönyvet használok, egy-egy angol nyelvű könyv 20-30 ezer forint fölött van, amelyben a legújabb mérési eredmények, illetve műszaki megoldások vannak leírva. Természetesen én is sokat telefonálok, faxolok és internetezem.
Munkavégzés helye, körülményei?
A munkámat az irodában végzem. Ez a legjellemzőbb, azonban a feladataim közé tartozik a munkafolyamatok folyamatos figyelemmel kísérése is, ezért gyakran tartózkodom külső helyszíneken is, pl. szennyvíz-tisztító berendezések beüzemelésénél, reggel 9-től délután 5-ig dolgozom, de a túlórázás a határidők miatt, nem ritka.
Milyen időtartamban, időbeosztásban dolgozik?
Teljesen a hivatali munkarendhez igazodom, vagyis általában reggel 8-tól, délután 4-ig dolgozom.
Milyen tulajdonságok fontosak ehhez a szakmához?
Nagyon fontos a kitartás, és az állhatatosság. Gyakran csak többszöri próbálgatás, új mérések után sikerül a jó megoldást megtalálnom. Szeretni kell a kihívásokat és folyamatos igényt a problémák megoldására.
Milyen érdeklődésűek válasszák ezt a pályát?
Mindenképpen azok, akik érdeklődnek a műszaki dolgok iránt. Az ideális gépészmérnököt kell, hogy érdekelje, hogy egy gép hogyan működik és miért, hogyan készült és mire használható.
Milyen képességek fontosak ehhez a szakmához?
Fontos, hogy amit lerajzolunk, azt térben is lássuk, állandóan számolunk, szeretni kell a számokat, nem fontos a jó kézügyesség, de könnyebb annak, aki szeret rajzolni. A pontosság elengedhetetlen e szakmában, talán az sem árt, ha valaki aprólékos.
Milyen iskolai végzettség szükséges a szakma műveléséhez?
Gépészmérnöki végzettség, vagyis oklevél szerezhető főiskolai és egyetemi szintű képzésben is. Ezenkívül a szakosodás útján választott szakirány megnevezése is bekerül az oklevélbe.
Milyen tantárgyakat kell intenzívebben tanulnia annak, aki gépészmérnök szeretne lenni?
Mindenek előtt a fizikát és a matematikát, hiszen ezek képezik a természettudományos ismeretek alapjait. A műszaki rajzhoz például elengedhetetlen a matematika és a rajz. Az anyagismerethez pedig hozzátartozik a kémia ismerete is.
Milyen tantárgyakat kell ott tanulni?
Természettudományos alapismeretek mellett gazdasági alapismereteket is, pl. matematika, fizika, kémia, áramlástan, hőtan, elektronika, elektrotechnika, mechanika, vállalat-gazdaságtan, menedzsment, filozófia, szociológia, jogi ismeretek.
Vannak speciális szakmai tantárgyak is, pl. ábrázoló geometria, számítógépes grafika, méréselmélet, rendszerelmélet, gépipari technológiák.
Milyen hasonló foglalkozások vannak?
A gépészmérnökhöz hasonló foglalkozások a gépész üzemmérnök, a hidraulikai mérnök, a mezőgazdasági gépészmérnök, a repülőgépmérnök, vagy a szerszámmérnök.