Könyvkötő

Kinyomtatott ívekből kézi és gépi úton könyveket, folyóiratokat, mappákat, albumokat, címkéket, kalendáriumokat, nyomtatványokat készít. A használt könyveket újraköti, javítja különböző anyagok (bőr, vászon, papír stb.) felhasználásával. Munkája során kezeli a vágó,- hajtó összehordó,- és présgépeket.

Melyek a szakma fő tevékenységei?

Alapvető különbség van azok munkája között, akik kézművesként egyedi dolgokat készítenek és azoké között, akik nagy példányszámú kötéseket végeznek, az iparban dolgoznak. Mindkét területen közös az, hogy különböző típusú és minőségű papírok, anyagok felhasználásával készítjük el a szebbnél szebb, igényesebbnél igényesebb kiadványokat. A papíron kívül különleges kiadványok esetében textilanyaggal, táblaborító anyaggal, vagy akár bőrrel is dolgozunk. Sőt nem ritkán adódnak olyan kötészeti feladatok is, amikor aranyporral vonjuk be a kiadványok metszéseit. Ezen kívül használunk még műanyag fóliákat, könyvkötő ragasztóanyagokat, fűzőanyagokat (pl. fűzőcérna, fűződrót, fűzőspriál) is. Bár igen nehéz, mégis megpróbálom röviden összefoglalni a munkafolyamat menetét. Először előkészítjük a nyomtatványokat, hogy kalkulálni tudjunk a példányszámmal és az anyagszükséglettel, illetve megvizsgáljuk, előrajzoljuk a nyomtatványokat. A különböző nyomdatechnikával nyomott papír íveket összerendezzük, hajtogatjuk, ellenőrizzük, majd a préselés után kialakítjuk a könyvtestet, végül pedig a könyvtáblákat. Ezután kézzel, vagy géppel a könyvtestet a könyvtáblákba akasztjuk, és mindezt ragasztással rögzítjük. Az ipari szériagyártás menete eltér attól, ahogy én is dolgozom, ott a gépesített munkafolyamatok és a könyvkötők szakosodása (gyártmányokra, gépsorokra) jellemző. A mi munkánkat az elkészült anyagok alapján lehet minősíteni, hogy a méretek pontosak-e, milyen a használhatóságuk (nyitás-zárás), a ragasztások és a tűzések pontosak-e.

Milyen eszközöket alkalmaz munkája során?

Kézi szerszámokat és gépeket egyaránt használunk. Főképp ívvágó,-•hajtogató,- fűző,- összehordozó,- körülvágó gépeken dolgozunk, hogy csak néhányat említsek. Leggyakoribb szerszámaink: ollók, kések, vonalzók, mérőeszközök, csiszolóeszközök, árak, fűzőtűk. Az aranyozáshoz, díszítésekhez és ragasztásokhoz szintén különböző speciális szerszámaink vannak.

Milyen a munkavégzés helye, körülményei? Jár-e a munka valamilyen megterheléssel?

A könyvkötő szakmában alapvetően egyedül dolgozunk. Nagyobb üzemekben azonban a munkafázisok megosztása miatt team-munkában, vagy egyénileg végeznek el egy-egy feladatot, de előfordulhat, hogy segéd-könyvkötő segítségét veszik igénybe. Fontos, hogy a munkavégzés helyszíne belső legyen, ahol nyugodt körülmények között, a figyelmet koncentrálva, kis mozgásokkal tudunk dolgozni. Különösebb fizikai megterheléssel nem jár ez a munka.

Milyen tulajdonságok, képességek fontosak ehhez a szakmához?

Mindenképpen ügyes kezűnek kell lenni, jó forma- szín,- és arányérzékkel kell rendelkezni. Fontos, hogy aki ezt a mesterséget űzi, az szeresse az aprólékos, alapos munkát és főképp legyen nagyon precíz. Ahhoz pedig, hogy minőségi munkát végezzünk, hogy valóságos műalkotásokat tudjunk készíteni, szépérzéknek is lennie kell.

Milyen érdeklődésűek válasszák ezt a pályát?

Erre röviden így válaszolhatok: könyvkötőnek nem lehet lenni anélkül, hogy ne legyen az ember a könyvek és a munka szerelmese.

Milyen iskolai végzettség szükséges a szakma műveléséhez?

Ma már szakmunkás és szakközépiskolában is meg lehet tanulni a mesterség alapjait. Sőt, akik már elvégezték a középiskolát kiegészítő képzéseken kóstolhatnak bele a szakmába.