Mit csinál a díszműkovács?
A díszműkovács mások, és saját tervei alapján vasból, vagy más fémekből készít használati és dísztárgyakat, eszközöket. A kovács ezen kívül fémek melegalakítását végzi kézi erővel vagy gépi berendezések segítségével, különböző fémtárgyak előállítása, javítása céljából.
Melyek a szakma fő tevékenységei?
A díszműkovács fő tevékenysége a különböző fémek megmunkálása. Tágas műhelyekben dolgozunk az anyagmozgatások miatt. A kovács szakmában a vashoz kapcsolódó szakmák mindegyikéből található egy kicsi. A segédek könnyítik meg a munkámat. Kémiából pontosan kell tudnom a különböző fémek hőtágulását, a kémiai vegyületeket pontosan kell ismerni. Ez azért fontos, mert minden anyagnak más a kémiai összetétele és nem mindegy, hogy mit mivel ötvözök. Fontos a jó kézügyesség is, mert van amikor apró helyeken, apró részeket kel reszelni, vagy megmunkálni. A kovácsnak tudnia kell hegeszteni is, mert a régi kovácshegesztést napjainkban felváltották az ív, gáz ás más hegesztési eljárások. A hegesztésen kívül értenem kell még az esztergáláshoz, fúráshoz, köszörüléshez. Munkám során kerítésépítéssel, zár, lakat, és különböző dísztárgyak készítésével foglalkozom.
Milyen anyagokkal dolgozik, milyen eszközöket alkalmaz?
Az összes olyan fémmel dolgozom, amelyiket valamilyen módon meg lehet munkálni, például: réz, alumínium, vas, és ötvözetek. A legfontosabb eszközöm a kovácstűzhely. Faszénnel tápláljuk a tüzet és magunk állítjuk be, hogy mikor és milyen erősen fújja a levegőt a tűzhely az izzításhoz. Itt melegítem fel a vasat, vagy a különböző fémeket, amiket később megmunkálok. További eszközeim az üllő és a kovács satu, amelyek mindenképpen kellenek a műhelybe. E három fő eszköz nélkül nem tudna működni egy kovácsműhely. Továbbá használok még állványfúrókat, sarokköszörűket, különböző méretű és súlyú kalapácsokat. A kovácsok általában maguk készítik el a szerszámaikat, mert szinte minden új munkadarabhoz, kerítéshez és ablakrácshoz speciális fogókra van szükség. Ezeket én is magam készítem el a segédeim segítségével.
Munkavégzés helye, körülményei?
A munkavégzés helye a műhely, de sokszor a szabadban is dolgozunk, amikor hely hiányában kiszorulunk a műhelyből, vagy a mobil kovácstűzhellyel dolgozunk. Ahhoz, hogy jól menjen a munka a mesternek és a segítőknek összehangoltan, pontosan kell együttdolgozniuk. Fontos a csapatmunka, de az is, hogy mindenki a rábízott feladatot önállóan és megfelelő minőségben csinálja meg, különben a többieket hátráltatja. Tudni kell együttműködni a másikkal, különösen amikor egyszerre ketten, vagy hárman kovácsolnak! Ilyenkor egy valaki – általában a mester – a vezető, aki egy kis kalapáccsal (600gr-2kg) mutatja a többieknek, hogy hová kell ütniük és ők a nehezebb kalapáccsal (3kg-15kg) oda ütnek, így munkáljuk meg a vasat. Alapvetően ez egy sok kosszal járó szakma. A tűzhely környékén, és az egész műhelyben száll a füst és pernye a faszénből, és maga a vas sem a legtisztább anyag. Amikor reszelünk, vagy esztergálunk a vaspor igen kellemetlen. Sokszor lesz olajos a ruhánk a fúrás vagy esztergálás közben.
Milyen időtartamban, időbeosztásban dolgozik?
Nyáron már korán reggel elkezdek dolgozni, hogy a nagy melegben ne kelljen a tűzhely mellett állnom. Hidegebb időszakban általában akkor kezdem a munkát, amikor a legtöbb ember. Ezzel ellentétben a munkaidő vége nem mindig kötődik a nyolc óra leteltéhez. Általában akkor fejezem be a munkát, ha végeztem egy részfeladattal.
Jár-e a munka valamilyen megterheléssel?
Ha valaki szereti ezt a mesterséget, minden hátrány eltörpül. Néhány kellemetlen dolog azért van, például a tűzből kipattanó szikrák, a folyamatos állás, a sok mozgás és a nehéz fizikai munka, ami nem tesz jót a hátnak. Aki nem jól tűri a hőingadozást, annak az is megterhelő lehet, ha a tűzhely mellől kilép a nyári 25 fokba. Jól kell bírni a hideg-meleg közötti hőmérséklet változásokat. De a kész tárgyak mindenért kárpótolnak.
Mit szeret a szakmájában?
A fémekkel való törődést. Jó látni, amint a hideg, rideg anyagból egy csodálatos dolgot, tárgyat hozhatok létre, vagyis alkothatok. Szeretem az új és régi ötletek megvalósítását, kibővítését, megalkotását.
Mi nyújt elégedettséget, sikerélményt a munkája során?
Az, ha látom, hogy nem csak nekem tetszik amit elkészítettem, hanem más emberek is értékelik amit csináltam.
Milyen tulajdonságok fontosak ehhez a szakmához?
Fontos a szem-kéz koordináció, mert ha nem jó helyre ütök a kalapáccsal elronthatom a munkámat. Akkor is nagyon fontos, ha aprólékos munkákat végzek. Ide tartozik a kézügyesség, és az ötletgazdagság is. A kovácsnak továbbá jó rajzolónak kell lennie, mert ha valaki rendel tőlem valamit, és elmondja az elképzeléseit, terveit, azt nekem egyből papírra kell vetnem. Meg kell mutatnom, hogy hogyan néz ki elméletileg, majd a munkámhoz erről tervrajzot kell készítenem. A nehéz fizikai munka miatt fontos a jó teherbíró képesség is.
Milyen érdeklődésűek válasszák ezt a pályát?
Azok akik szeretnek fémmel dolgozni, és szeretik a kihívásokat is. Ha érdekli őket, hogy egy rideg anyagból valami csodálatosat alkossanak.
Milyen iskolai végzettség szükséges a szakma műveléséhez?
A díszműkovács mesterséget szakképző iskolában lehet tanulni, és szakmunkás bizonyítvány megszerzésével lehet végezni. Ezen kívül tanulható még érettségi utáni szakképzés során is, ekkor restaurátor szakmával kiegészítve.
Milyen tantárgyakat kell intenzívebben tanulnia annak, aki díszműkovács szeretne lenni?
A rajzot, a kémiát, technikát és a matematikát.
Milyen iskolában lehet a díszműkovács szakmát tanulni?
Például a Gödi Piarista Szakmunkásképzőben (Göd, Jávorka S. u. 18.) és a Diósgyőr Vasgyári Szakképző Iskolában (Miskolc, Téglagyár u. 1-2.)
Mit üzenne azoknak a fiataloknak, akik díszműkovácsok akarnak lenni?
Ez egy nagyon szép, lehet mondani, hogy kézműves szakma. Ma már sokkal gyakoribb, hogy nem a hagyományos értelemben kovácsolnak, hanem hidegen sajtolnak, préselnek, öntenek. A különbség azonban nem csak a szakavatott szemnek látszik. Sokkal kisebb az igény manapság a kovácsokra, viszont annál nagyobb a jó szakemberre. A mai patkoló kovácsokra gyakran a híres versenyistállókban, vagy tenyész telepeken van szükség. Ugyanígy a díszműkovács munkája iparművészeti értéknek tekinthető, és már-már luxuscikként beszélünk róla a mindennapokban.
Milyen hasonló foglalkozások vannak?
Hasonló foglalkozások a patkoló kovács, a gépi kovács, a hengerlő kovács, a kézi kovács, a kovácsberendezés kezelő, és a lemezsajtoló kovács