A meteorológia görög eredetű szó, légkörtant, időjárástant jelent. Ennek latinos változatából származik a meteorológus szó, melynek jelentése: légkörtannal foglalkozó tudós, a légköri és éghajlati jelenségeket hivatásszerűen figyelő, kutató személy.
Mit csinál a meteorológus? Mik a feladatai?
Nem árulok el újdonságot vele, ha azt mondom, hogy megfigyeljük az időjárási, az éghajlati és a légköri jelenségeket. Ez nagyon egyszerűen hangzik így, pedig komoly kutatásokat végzünk, amelyek alapján felállítjuk, kidolgozzuk az időjárási és éghajlati modelleket. Különböző mérőműszerek, műholdak segítségével figyeljük meg a levegő mozgását, hőmérsékletét, nedvességtartalmát. Ezen túl a munkánk szerves részét képezi a felhőképződésnek, a csapadék keletkezésének, az elektromos jelenségeknek és a napsugárzásnak a vizsgálata is. Hogy egy kicsit érthetőbb legyek, ez azt jelenti, hogy a különböző meteorológiai állomásokon dolgozó kollégáim megfigyeléseit és a ballonfelszállások adatait egy központi helyre továbbítjuk, ahol megtörténik az elektronikus kiértékelés és az elemzés. Ilyen mechanizmusok alapján születnek meg az időjárási előrejelzések, a televízióból már jól ismert térképek, felvételek. Azonban nem csupán a lakosság tájékoztatása a feladatunk, a légiközlekedés, a hajózás, vagy éppen a mezőgazdaság számára nélkülözhetetlenek az általunk szolgáltatott mindennapos információk. Egyes kollégáim a kutatási terület irányába szakosodtak, de az ő munkájuk éppoly fontos, hiszen más tudományterülettel karöltve csak így lehet pl. törvényszerűségeket megállapítani, vagy felmérni, hogy milyen kihatása van az embernek a környezetre (üvegházhatás, levegőszennyezés stb).
Milyen gépeket, munkaeszközöket alkalmaz?
Bár, gondolom többeknek nem sokat jelentenek a mi munkaeszközeink, hiszen olyan speciálisak, ám mégis felsorolok néhányat a leggyakrabban használtak közül: termométer, csapadékmérő, szélirány- és erősségmérő, turbulenciaszonda, spektrométer, analizátorok, műholdak, radarok és még számos egyéb mérőműszert és szoftvert alkalmazunk.
Milyen a munkavégzés helyszíne, körülményei?
Gyakran kell terepmunkát végeznünk, ellenőrizni a meteorológiai mérőműszereket, illetve mintákat gyűjteni. Ilyenkor bizony ki vagyunk téve az időjárás viszontagságainak. Vannak olyan meteorológusok, akik kizárólag a nem mindennapi időjárási jelenségekkel foglalkoznak, mint például a tornádókat, forgószeleket, villámlást vizsgáló tudósok, akik gyakran kerülnek közvetlen életveszélybe is. A legtöbb meteorológus viszont meteorológiai állomásokon tevékenykedik íróasztal, illetve számítógép mellett.
Milyen időtartamban, időbeosztásban dolgozik?
A meteorológus tevékenysége együttműködésre épül, csoportmunkában történik. Mivel a meteorológiai jelenségek folyamatos megfigyelést igényelnek, .a munkaidő általában a szabályos munkarendtől eltérő beosztást követ, így a legtöbb meteorológus váltott műszakban dolgozik.
Jár-e a munka valamilyen megterheléssel?
Szerencsére ez a szakma nem jár különösebb fizikai megterheléssel, inkább pszichés követelményeknek vagyunk kitéve.
Milyen tulajdonságok, képességek fontosak ehhez a szakmához?
Egy jó meteorológus mindig naprakész, ismerni az új kutatási fejleményeket, tájékozódik az új módszerekről, fejlesztésekről. Ezen a pályán számítógépes tudására is nagy szükség van, hiszen számítógép segítségével dolgozzuk fel a kapott, mért adatok óriási tömegét. Ahhoz, hogy alaposan meg tudjuk figyelni a különböző jelenségeket jó szem kell, azaz nem csak éleslátásra, hanem jó megfigyelőképességre is szükség van. Azok a kollégáim pedig, akik a tájékoztatással foglalkoznak és nyilvános szereplést vállalnak jó kommunikációs készséggel is rendelkeznek.
Milyen érdeklődésűek válasszák ezt a pályát?
Annak érdemes ezt a szakmát választani, aki szeret az elméleti dolgokkal foglalkozni, érdekli a tudományos és kutató munka, szeret a természetben és irodában egyaránt dolgozni.
Milyen iskolai végzettség szükséges a szakma műveléséhez?
Bizony, ez a szakma egyetemi, felsőfokú végzettséghez van kötve. Hazánkban kizárólag Budapesten az ELTE Természettudományi Karán oktatják. Ez egy szakosított képzés, mely 5 év elméleti oktatásból áll, ami után sokévnyi gyakorlat, terepmunka, önálló tanulás következik.
Milyen tárgyakat kell intenzívebben tanulnia annak, aki meteorológus szeretne lenni?
Nem árulok el vele titkot, hogy a reál tárgyakból – matematika, fizika, kémia, földrajz, biológia – kell jeleskednie azoknak, akik az egyetemi képzésre adják a fejüket. Az egyetemen ugyanis eleve arra építenek, hogy ezekből a tárgyakból magas szintű tudást hoznak magukkal a diákok.